Vezetéstechnikai tréningen járt a Használtautó Kft csapata, mindenkinek ajánlják.
Egy vezetéstechnikai tréningen a legrutinosabbakat is éri meglepetés. A Használtautó.hu sokat autózó munkatársai is ajánlják a Tanpályát.
Sajnos még mindig sokan vannak, akik feleslegesnek gondolják és saját rutinjukkal kérkedve lefitymálják a képzést. Ismerősökkel beszélve gyakran felmerül, hogy jó dolog-e egy ilyen kurzust például ajándékozni. Persze, hogy az. Elsőre talán fura karácsonyra tanpályás képzést adni, de ha apa nem a fában áll meg, hanem hazaér a kiküldetésből, akkor megérte azt választani a zokni helyett.
Aki naponta ingázik, vagy a munkája miatt sokat vezet, az autónak nevezett ócska konzervdobozokban tölti az élete egy jelentős részét. Ez egy veszélyes üzem, amin a sok légzsák sem enyhít. A cél az, hogy minél tudatosabban álljunk hozzá a vezetéshez. Ezért látta úgy a Használtautó.hu-t és társoldalait működtető Használtautó Kft. is, hogy a céges kocsit használó és a munkájuk miatt sokat autózó kollégákat megéri befizetni egy gyakorlati vezetéstechnikai továbbképzésre. Nem a felmatricázott céges autóikat féltik, azokat lehet pótolni. De a kollégák, akik adott esetben Debrecenben kezdenek és Győrben fejezik be a napot, ki kell védjék a többi közlekedő esetlegesen vétett hibáit is. Nem elég óvatosnak lenni és figyelni a másikra, tudni is kell, hogy védhetjük meg magunkat.
A „használtautósok” többféle autóval, a meleg ősz miatt vegyesen nyári és téli gumival vettek részt a tréningen. Mindnyájan több éve és sokat vezetnek, de azért láttak újat a Tanpályán; íme a tapasztalataik.
László, üzletkötő, 1982-óta vezet, évi 70 ezer kilométert:
A vezetéstechnikai tréninget hasznosnak találtam, ami számomra érdekesnek tűnt, az az utastérben nem rögzített csomagok viselkedése baleset vagy akár vészfékezés esetén. Bevallom, korábban erre nem igazán fektettem hangsúlyt. Amit aláhúznék az instruktortól hallottakból: mindig az útviszonyoknak megfelelően kell megválasztani a sebességet és akkor nem lesz baj.
Anita, account manager, 2001-óta vezet, évi 40 ezer kilométert:
Azt hittem tudok vezetni, de már tudom, hogy nem. Nem tudtam, pontosan mire számítsak, de valami hasonlóra gondoltam. A kézzel fogható élményeken túl, ami ijesztő volt, sokat számítottak az elméleti részben hallott számok, adatok, amik megdöbbentettek. Nem számítottam bármi maradandóra, de a képzés után egy héttel az autópályán, mikor az előttem haladó alám, illetve hozzám vágott egy defektes kamiongumi darabot, beugrottak a képzésen hallottak: két kézzel kell fogni a kormányt. Közben naponta úgy rójuk az utakat, hogy azt hisszük teljesen urai vagyunk az autónak. Valahol ott leghátul megmarad, és akarva-akaratlanul törekszel, hogy többet nem tapasztalod meg, milyen átélni a teljes tehetetlenséget. Nekem már hasznos volt a Tanpálya kurzusa.
László, marketingvezető, 1982-óta vezet, évi 20 ezer kilométert:
A gyakorlati feladatok haszna és érdekessége volt, hogy biztonságos körülmények között tudtam kipróbálni olyan csúszós helyzeteket, megpördüléseket, amiket csak fiatalkoromban a kocka Ladával mertem éjjel kipróbálni havas-jeges elhagyott parkolókban. Bár igaz, a Ladával tovább merészkedtünk a hóban: kézifékes fordulótól a hátsókerékhajtás miatti (ma már tudom, hogy driftnek hívott) kilinccsel előre közlekedésig kicsit vadabb és céltalanabb gyakorlatok voltak azok, mint felnőttként a mai oktatópályás, vízoszlopot-kikerülős, ABS-szel és ESP-vel segített szlalomfeladatok egy mai autóval. Valós helyzetben, magánszorgalomból ma sem lehet veszélytelenül kipróbálni és begyakorolni ezeket a téli manővereket, mert nincs elég nagy, biztonságosan széles és hosszú, forgalommentes, sima de csúszós terület. Az oktató segítsége jelentős, mivel mindig pontosan elmondja rádión a begyakorolandó kormány- és pedálmozdulatokat, és a többi csoporttag hibáinak elemzését is élőben látjuk és halljuk. A legérdekesebb manőver számomra a tanpályán az a vészfékezés volt, amikor a kocsi két oldala eltérő tapadású útfelületre érkezett. Itt meglepő módon alig húzta el a kormányt a nagyobb tapadású oldal.
László, üzletkötő, 1990-óta vezet, évi 50 ezer kilométert:
Szerintem hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam a képzés végére, és kellemes élmény volt a napi feladatoktól is elszakadni néhány órára, bár az igazi az lenne, ha lenne folytatása is. Természetesen izgat a másik pálya is, szívesen kipróbálnám, akár az egész napos képzést is, ahol már a ringre is felvisznek a nagy sebességű feladatokhoz. A téli-nyári gumi kérdés nálam végleg el lett döntve. Én még nyári gumikkal "indultam", ráadásul elég kopottak is voltak az elsők, mindezt összehasonlítva a téli gumis kollégák féktávolságaival, látszik az eredmény. Hát, azért ilyenkor elgondolkozik az ember. Tetszett a szlalom a vízsugarak között, bár ez egy kicsit rövid volt, ebből szívesen csináltam volna még egypárat. És az elméleti oktatásnál is tanultam valami újat: megtudtam, hogy a kevésbé kopott gumikat ajánlatos inkább hátra, mint előre szerelni. Az elsőkerékhajtású autókon ugyanis a hátsók adják meg íven a kocsi stabilitását. Nyugodt szívvel ajánlom a Tanpályát a kollégáimnak, ismerőseimnek és a barátaimnak.
Sándor, üzletkötő, 1994-óta vezet, évi 35 ezer kilométert:
Sokat számít a gumiabroncs, az ABS, az ESP, meg a többi hárombetűs elektronika, de a legfontosabb biztonsági tényező még mindig maga az ember. Amennyiben fogalmad sincs, hogyan reagálj például egy megcsúszásra, úgy csak a vakszerencsében bízhatsz. Hasznos tapasztalattal bírt a kurzus, de itt is igaz lenne: ismétlés a tudás anyja. Mindenképpen ajánlom.
Teréz, értékesítési vezető, 1988-óta vezet, évi 25 ezer kilométert:
Rettenetesen izgultam és az ismeretlentől való félelem volt ebben a legrosszabb. A férfi kollégák erre az egészre úgy tekintettek, mintha valami extrém sportot csinálnánk. Mi csajok nem annyira kalandnak fogtuk fel, de így utólag abszolút csak pozitívan tudok nyilatkozni. Az összeállított feladatsorokból kiderült, hogy a KRESZ-t bár ismeri az ember, de azt igazából nem, hogy miként viselkedik az autó. Rettenetesen jó volt látni a különbséget egy téli és egy nyári gumi között. A sebességtúllépéssel drasztikusan megnövő féktáv is nagyon szemléletesen veszi el az ember kedvét a gyorshajtástól.
Árpád, fejlesztési igazgató, 1980-óta vezet, évi 40 ezer kilométert:
Nagyon jónak tartom a képzést, de megvannak a hátrányai is, mint minden képzésnek. Az rendben van, hogy miként kell megoldani egy vészhelyzetet, de nem ad mindenre választ. A megelőzésre nem ad megoldást. Látni kell, hogy kettővel-hárommal előttünk mit csinál az ember, vagy tőlünk jobbra, balra, a másik autós. Mikor fog megállni, előzni, elém vágni. A megelőzéshez tapasztalat kell, a vészhelyzeteket kipróbálni viszont nagyon jó a Tanpálya. Friss jogsisoknak nem ajánlanám, hiszen amíg az autókezelés nem rutin, addig nem érdemes ezzel összezavarni a kezdő sofőröket. Meglepni semmi nem lepett meg, mert érdekel a téma és foglalkoztam már vele. A gyakorlati próba nagyon jó, mert a legtöbben nyilván nem próbálják ki a saját autójukkal a vészfékezést, mondjuk egy üres parkolóban. A biztonsági elektronikák működésének hatékonyságát jó látni, de amit anno Ladákon tanultam, ahhoz persze semmi köze nincs. Pulzáló fékezéssel valahogy túléltük azokat az időket. Ami viszont nagyon jó pont, hogy a tanpályán kint volt a friss jogsis fiam és beült mellém egy kanyarra. Ő eddig minden áron valami régi autót akart, Ladát, Skodát, vagy ezeréves VW Transportert. Erről most végre sikerült lebeszélnem, belátta valami korszerűbb első autóval kevésbé lesznek bizonytalanok az első lépései. Számomra ez volt a legnagyobb hozadéka a tréningnek.
Viktor, key account manager, 1998-óta vezet, évi 30 ezer kilométert:
Szerintem nagyon jó volt, én örömmel és kíváncsisággal mentem ki a hungaroringi vetéstechnikai centrumba. Azt gondolom, mindenkire ráfér egy ilyen, sőt kell, mert el sem tudtam képzelni, hogy például milyen megpördülni az autóval. Nekem emiatt a rántópad volt a legérdekesebb rész. A legmeglepőbb az volt, hogy míg a nyári gumival szárazon 4-5 méter alatt megálltam 40 km/órás tempóról, addig a fellocsolt 75 méteres pályáról lecsúsztam vele, szinte semmit sem tapadt. De nagyon jó volt a szlalom is, próbálgatni az autó határait. Abszolút ajánlott, mind a vezetéstechnikai képzés, mind a Tanpálya.
További képek: ITT
Kövess minket a facebook-on is: ITT