Éppen ma van 35 éve annak, hogy Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára Londonban a FOCA (Formula–1-es Gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnökével, Bernie Ecclestone-nal aláírta a szerződést, amelynek értelmében 1986 és 1990 között öt Formula–1-es futamot rendeztek hazánkban.
A megállapodás értelmében a Mogyoród és Kerepestarcsa között felépülő pálya 3895 méter hosszú lett volna (végül 4014 méteres lett), a pilótákra hét balos és nyolc jobbos kanyar várt egy kör alatt. A Ringet 120 ezer fősre tervezték (25 ezer ülőhellyel), de az akkori Népsport megírta: a kedvező természeti adottságok miatt az állóhelyekről is az egész versenyhelyszín mintegy 80 százaléka belátható. (A korabeli beszámolókból kiderült: majdnem 300 ezren voltak…)
Érdekesség, hogy a pálya megépítésére gazdasági társaság alakult (nagy dolog volt ez akkoriban!), amelyet a Magyar Autóklub, a kivitelező Aszfaltútépítő Vállalat, a Cooptourist, az IBUSZ és a Volán Tefu hozott létre.
A Hungaroringet 1985 októberében kezdték el építeni, abban a hónapban, amikor elkészült a következő évi versenynaptár, amelyben augusztus 10-ei dátummal szerepelt a Magyar Nagydíj.
Az első Formula–1-es futam a vasfüggöny mögött.
A Népsport szeptember 14-én a címoldalán is hozta a leendő pálya tervrajzát és egyoldalas összeállításban dolgozta fel a Formula–1 hazai bemutatkozását „Monte-Carlótól Mogyoródig” címmel.
Az akkori pályák közül ma már csak Monte-Carlo, Montreal, Silverstone, Spa-Francorchamps és Monza rendez futamot, viszont ezen pályák esetében is voltak kihagyások, úgyhogy ma már Monza után a Hungaroring a második azon pályák sorában, amelyek folyamatosan szerepelnek a száguldó cirkusz versenynaptárában.
