Klasszikus. Ez az a jelző, amelyet az utóbbi években megkapott vagy inkább kiérdemelt a Hungaroring. A majd’ négy évtizede felépített pálya akkoriban azért számított kuriózumnak, mert az első volt a vasfüggöny mögött, ma pedig azért, mert a második azon pályák sorában (csupán Monza előzi meg), amelyek folyamatosan szerepelnek az F1-es versenynaptárban.
Talán hihetetlen, de a Hungaroringen 2024-ben már a 39. Magyar Nagydíjat tartották meg – s ilyenkor talán megengedhető némi nosztalgiázás. Felidézhetjük Nelson Piquet győzelmét – amelyet az első versenyen, háromszázezer (!) néző előtt aratott. Emlékezhetünk arra, hogy Nigel Mansell (aki mindig nálunk ünnepelte a születésnapját, és ennek apropóján egyszer egy Skála nevű lovat kapott ajándékba) vezető pozícióból elveszítette a kerékanyáját – és a versenyt (1987). Feleleveníthetjük Damon Hill óriási balszerencséjét („Hová tűnt Damon Hill?!”), amellyel az utolsó körben technikai hiba miatt csúszott ki a kezéből a győzelem (1997), vagy éppen Alain Prost és Ayrton Senna nagy csatáit. Jenson Button esőben aratott diadala (az volt neki az első) ugyanúgy hozzátartozik a pálya és a sportág történetéhez, mint Michael Schumacher négy, vagy éppen Lewis Hamilton nyolc magyar futamgyőzelme – amivel a brit a csúcstartó.
Ma már történelem, de annak idején nagy tettnek számított (s alig akad hasonló példa a nagyvilágban), hogy a Hungaroringet rekordidő, nyolc hónap alatt építették fel, ennek köszönhető, hogy 1986. augusztus 10-én megrendezték az 1. Magyar Nagydíjat.
A pályát ezután kétszer építették át – először 1989-ben (a hármas sikánt kivették a pályavonalból), majd pedig 2003-ban. Utóbbi már nagyobb változtatás volt: meghosszabbították a célegyenest, változott az egyes, a 12-es és a 14-eskanyar. A pálya hossza eredetileg 4014 méter volt, majd 3975-re csökkent, s több mint 15 éve már 4381 méteres pályán száguldanak a világ legjobb autóversenyzői. 2016-ban a pályacsíkot teljes hosszában újraaszfaltozták, amire nagyon nagy szükség volt. 2022-ben nagyszabású fejlesztési programba kezdett a Hungaroring (amely már a szerződés alapfeltétele is volt), amelynek első lépéseként megújul a főbejárat, felépül egy új műveleti operatív központ és egy kávézó. A második ütemben teljesen megújul a főépület és a főlelátó, a Hungaroring attól kezdve infrastruktúra szempontjából is képes lesz felvenni a versenyt a további pályákkal.
A pályánk poros, a versenyünk forró – ezt említi először, akit a magyar viadalról kérdeznek. Majd közvetlenül ezután hozzáteszi: a pilóták szempontjából ez a szezon egyik legnehezebb megméretése. Nagy kihívás nyerni a technikás, kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályánkon – a jelenkor egyik legjobb versenyzőjének, Sebastian Vettelnek például 9 évre volt szüksége ahhoz, hogy 2015-ben bevegye a Hungaroringet, igaz, 2017-ben újra nyerni tudott.
A sok modern, uniformizált pálya között a Hungaroring a hagyományt képviseli – a klasszikus stílust, amely mára igenis felértékelődött. A versenyzők, a csapatok szeretnek ide jönni.
„A völgy, a miliő nagyon szép, a város közelségét pedig mindenki, de tényleg kivétel nélkül mindenki imádja” – mondja Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, akit kétszeres olimpiai bajnokként és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként lenyűgöz az a profizmus, amit a csapatoktól lát. Azt mondja a Formula–1-es mezőnnyel és stábtagokkal egyértelmű és jó együtt dolgozni – egyszerűen azért, mert lehet velük haladni.
„Itt mindenki nagyon fegyelmezett, alapvetően az autósport is az. Másrészt profizmust igényel az is, hogy tudjuk, részesei vagyunk a világ egyik legnézettebb, ha nem a legnézettebb versenysorozatának, ami a pilótákat ugyanúgy kötelezi, mint a rendező országokat” – teszi hozzá Gyulay.
Bár a túraautó-világkupa, vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság magyar versenye majdnem akkora kihívást jelentett a korábbi években, mint az F1, az immáron a 39. Magyar Nagydíjra készülő Hungaroring csapata nem csupán a pálya falain belül hasznosítja az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatát.
Visszatérve még a Magyar Nagydíjra. Mindenképp meg kell említeni, hogy a versenyünk az elmúlt évtizedekben sohasem volt veszélyben, sőt, egyszer (2002-ben) elnyerte az Év versenye díjat is, amelyet a nemzetközi szövetség év végi gáláján adtak át, 2020-ban pedig a zárt kapuk mögött megtartott hungaroringi futam televíziós közvetítése a legnézettebb volt a szezon során.
A pálya történetének szerves része, hogy a Hungaroringen első magyarként az utóbb tragikus versenybalesetben elhunyt Kesjár Csaba száguldott Formula–1-es autó volánja mögött (1987-ben tesztelte a Zakspeedet), és itt teljesítette pályafutása első Formula–1-es futamát Baumgartner Zsolt (2003 – Jordan), aki Ralph Firman balesete és sérülése után jutott hozzá a nagy lehetőséghez, és a következő évben teljes szezont futott a Minardinál.
Jelenleg nincs magyar pilóta a Formula–1-es világbajnoki sorozatban, a versenynaptárban viszont már évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a 2032-ig élő szerződéssel bíró Magyar Nagydíj.
