HU | EN

RÓLUNK

A pálya története

Klasszikus. Ez az a jelző, amelyet az utóbbi években megkapott vagy inkább kiérdemelt a Hungaroring. Az idestova három évtizede felépített pálya akkoriban azért számított kuriózumnak, mert az első volt a vasfüggöny mögött, ma pedig azért, mert a harmadik azon pályák sorában (csupán Monte-Carlo és Monza előzi meg), amelyek folyamatosan szerepelnek a versenynaptárban.
Talán hihetetlen, de Hungaroringen jövőre már a 32. Magyar Nagydíjat tartják meg – s ilyenkor talán megengedhető némi nosztalgiázás. Felidézhetjük Nelson Piquet győzelmét – amelyet az első versenyen, háromszázezer (!) néző előtt aratott. Emlékezhetünk arra, hogy Nigel Mansell (aki mindig nálunk ünnepelte a születésnapját, és ennek apropóján egyszer egy Skála nevű lovat kapott ajándékba) vezető pozícióból elveszítette a kerékanyáját – és a versenyt (1987). Feleleveníthetjük Damon Hill óriási balszerencséjét („Hová tűnt Damon Hill?!”), amellyel az utolsó körben technikai hiba miatt csúszott ki a kezéből a győzelem (1997), vagy éppen Alain Prost és Ayrton Senna nagy csatáit. Jenson Button esőben aratott diadala (az volt neki az első) ugyanúgy hozzátartozik a pálya és a sportág történetéhez, mint Michael Schumacher négy, vagy éppen Lewis Hamilton öt magyar futamgyőzelme – legutóbbi sikerével a brit már egyedüli csúcstartó.

Ma már történelem, de annak idején nagy tettnek számított (s alig akad hasonló példa a nagyvilágban), hogy a Hungaroringet rekordidő, nyolc hónap alatt építették fel, ennek köszönhető, hogy 1986. augusztus 10-én megrendezték az 1. Magyar Nagydíjat.
A pályát ezután kétszer építették át – először 1989-ben (a hármas sikánt kivették a pályavonalból), majd pedig 2003-ban. Utóbbi már nagyobb változtatás volt: meghosszabbították a célegyenest, változott az egyes és a 14-es kanyar. A pálya hossza eredetileg 4014 méter volt, majd 3975-re csökkent, s több mint tíz éve már 4381 méteres pályán száguldanak a világ legjobb autóversenyzői.
A pályánk poros, a versenyünk forró – ezt említi először, akit a magyar viadalról kérdeznek. Majd közvetlenül ezután hozzáteszi: a pilóták szempontjából ez a szezon egyik legnehezebb megméretése. Nagy kihívás nyerni a technikás, kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályánkon – a jelenkor egyik legjobb versenyzőjének, Sebastian Vettelnek például 9 évre volt szüksége ahhoz, hogy 2015-ben bevegye a Hungaroringet.

A sok modern, uniformizált pálya között a Hungaroring a hagyományt képviseli – a klasszikus stílust, amely mára igenis felértékelődött. A versenyzők, a csapatok szeretnek ide jönni.
„A völgy, a miliő nagyon szép, a város közelségét pedig mindenki, de tényleg kivétel nélkül mindenki imádja. A pálya pedig… Nos, 2016-ban újraaszfaltoztuk, és ez a tervezett fejlesztéseknek csak az első lépése” – mondja Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, akit kétszeres olimpiai bajnokként és az olimpiai bizottságban is tevékenykedő vezetőként lenyűgöz az a profizmus, amit a csapatoktól lát. Azt mondja a Formula–1-es mezőnnyel és stábtagokkal egyértelmű és jó együtt dolgozni – egyszerűen azért, mert lehet velük haladni.
„Itt mindenki nagyon fegyelmezett, alapvetően az autósport is az. Másrészt profizmust igényel az is, hogy tudjuk, részesei vagyunk a világ legnézettebb, ha nem a legnézettebb versenysorozatának, ami a pilótákat ugyanúgy kötelezi, mint a rendező országokat” – teszi hozzá Gyulay.

Bár a túraautó-világbajnoki futam magyar versenye, a német túraautó bajnoki futam vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság majdnem akkora kihívást jelent, mint az F1 (és a WTCC majdnem ugyanannyi nézőt is vonz), a 32. Magyar Nagydíjra készülő Hungaroring csapata nem csupán a pálya falain belül hasznosítja az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatát. A Budapest belvárosában megtartott Nagy futam azokhoz is közel viszi a száguldó cirkuszt és a motorsportot, akik talán nem jutnak el a Hungaroringre, a Red Bull Air Race megrendezése pedig abszolút a pálya profiljába illik, hiszen tulajdonképpen ez is Formula–1 – csak éppen a levegőben.

Visszatérve még a Magyar Nagydíjra. Mindenképp meg kell említeni, hogy a versenyünk az elmúlt évtizedekben sohasem volt veszélyben, sőt, egyszer (2002-ben) elnyerte az Év versenye díjat is, amelyet a nemzetközi szövetség év végi gáláján adtak át.
A pálya történetének szerves része, hogy a Hungaroringen első magyarként az utóbb tragikus versenybalesetben elhunyt Kesjár Csaba száguldott Formula–1-es autó volánja mögött (1987-ben tesztelte a Zakspeedet), és itt teljesítette pályafutása első Formula–1-es futamát Baumgartner Zsolt (2003 – Jordan), aki Ralph Firman balesete és sérülése után jutott hozzá a nagy lehetőséghez, és a következő évben teljes szezont futott a Minardinál.

Jelenleg nincs magyar pilóta a Formula–1-es világbajnoki sorozatban, a versenynaptárban viszont már évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a 2026-ig élő szerződéssel bíró Magyar Nagydíj.
Hungaroring Sport Zrt. levelezési cím: H-2146 Mogyoród, Pf. 10. cím: 2146 Mogyoród, Hungaroring út 10.
Telefon.: +36 28 444 444 Fax: +36 28 441 860, E-mail: office@hungaroring.hu
©1986-2017 . hungaroring sport zrt. minden jog fenntartva. ©2017 formula one administration limited, a formula one group company. all rights reserved. f1 formula 1, f1 fia formula one world championship, formula 1, formula one f1 and translations thereof are trademarks of formula one licensing bv, a formula one group company. licensed by formula one administration limited, a formula one group company. all rights reserved
Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-88004/2015.