HU | EN
super racing festival
super racing festival

 

Apukák a bölcső mellől

2020. augusztus 10. 12:01

A Formula–1-es Magyar Nagydíj sportszakmai vezetői, Faluvégi Péter versenyigazgató és Szamos Miklós, a verseny korábbi sportszakmai szervezője az első futamtól napjainkig végigélték, tevőlegesen alakították az autós gyorsasági vb-sorozat magyarországi történetét. De a rengeteg emlékük közül mit emelnének ki legszívesebben, mire a legbüszkébbek ők maguk? Két karakteres vezető, nyolc kérdés.

1. Mi volt a szerepe az első Magyar Nagydíjon?

Faluvégi Péter: Posztos versenybíró voltam, az ötös posztnak voltam a vezetője. Zászlójelekkel és rádión kommunikálva kellett információkat adnom, továbbadnom és beavatkoznom.

Szamos Miklós: Hivatalos beosztásom szerint versenyigazgató-helyettes voltam, vagyis én lehettem Zsembery Jenő jobbkeze. De akkor már két éve foglalkoztam a pályával, annak építésével.

 

2. Mi volt a legemlékezetesebb Formula–1-es kalandja?

Faluvégi Péter: Számtalanszor elmeséltem már, de ennyi év távlatából is ez a legkedvesebb emlékem. Vezethettem Ayrton Sennának. Akkoriban a brazil klasszis volt a versenyzők képviselője, s egyik este, amikor már igen későre járt, feljött hozzánk, hogy ki kellene mennie a pályára, nem vinné-e ki valaki? Már akkor is az volt a szabály, hogy senki sem mehet rá a pályára, a pilóták sem, úgyhogy hivatalos segítséget kért. A vékony srác a kockás ingében, egyszerű farmerjében olyan jelentéktelennek tűnt, mint mondjuk egy takarító. Persze kapva kaptam az alkalmon, és a szolgálati autóval végigvittem a pályán, persze vigyáztam rá, mint a hímes tojásra. Érdekes volt, mert ahogy vezettem, láttam rajta, azokat a pillanatokat is felhasználja arra, hogy memorizálja a pályát.

Szamos Miklós: Két Ayrton Sennával kapcsolatos emléket is őrzök, aki tényleg imádnivaló ember volt. Az első versenyzői érdekképviselet vezetőjeként fellépett a pályák biztonságosabbá tételéért is, így részt vett a pályaátvételen, végiggyalogolt velem a ringen, és szóvá tett mindent. Túl simának és túl homokosnak találta az aszfaltot – akkoriban, a kilencvenes évek elején még a mogyoródi dombság homokját a pályára hordta a szél, nem sikerült megkötni a környező növényzettel. De azt elismerte, hogy nagyon technikás a pálya vonalvezetése, itt csak az nyerhet, aki tud vezetni. Aztán amikor Ecclestone úr meghívására a Monacói Nagydíjra tapasztalatszerzésre utazó magyar delegáció tagjaként ismét találkoztunk, együtt reggeliztem vele. Ahogy kijöttem a parkolóból a belga barátommal, észrevett, integetett nekem, és leültetett az asztalához. Nagy megilletődöttségemben alig bírtam egy croissant-t legyűrni a torkomon.

 

3. Miből adódott a legnagyobb konfliktusa a versenyzőkkel?

Faluvégi Péter: Jó régen történt, hogy az FIA betonhurkák lefektetését írta elő nekünk azért, hogy megakadályozza a kanyarlevágásokat. Akkoriban még nem létezett szimuláció, gondosan megtervezett rázókövek, így intuícióból kellett dolgozni. Nos, ezek a betonhurkák talán túl nagyra sikerültek, és David Coulthard az első edzésen iszonyatosan nagyot bukott miattuk, a padlólemeze millió részre szakadt, az autója alkatrészei röpködtek jobbra-balra. Végül Coulthard nem túl baráti hangot megütve beszélt nekünk a problémáról, aminek következményeként egész éjjel betonvágóval köszörülhettük vissza a hurkákat a pálya teljes területén.

Szamos Miklós: Nem emlékszem, hogy Formula–1-es versenyzővel bármilyen konfliktusom lett volna. Hozzá kell tennem, hogy a nemzeti sportszakmai szakemberek szinte alig érintkeznek a versenyzőkkel, ez a nemzetközi rendezvényigazgató dolga.

 

5. Mi volt az a helyzet, amikor a legnehezebb volt igazságos döntést hoznia?

Faluvégi Péter: Minden döntés igazságtalan, mert valakit hátrányba, valakit előnybe hoz. A safety car, a biztonsági autó pályára küldése gyakorlatilag mindig igazságtalan helyzetet teremt, mert nemhogy konzerválná az állást, megváltoztatja a verseny menetét, hiszen a kemény munkával felépítgetett előnyöket eltünteti. Ezért csak azt tudom mondani, a döntések meghozatalánál arra kell törekedni, hogy senki se jusson jogtalan előnyhöz.

Szamos Miklós: Rengetegszer kerültem döntéskényszerbe, mert amellett, hogy a Magyar Nagydíj versenyigazgató-helyettese voltam, 1996-tól az MNASZ alelnökeként majd elnökeként is dolgoztam. De a Formula–1-nél maradva, a Hungaroring Sport Zrt. akkori elnöke, Palik László amellett, hogy sportvezetőként dolgozott, autóversenyzett is, tereprali-versenyzőként a Dakar-ralin is indult. Noha csak áttételesen volt a főnököm, kikövetelt tőlem egy MNASZ elnöksége előtti, rendkívüli meghallgatást, miután egy tereprali magyar bajnoki futamon sérelem érte. Ma is szégyellem, hogy ebbe belementem.

 

6. Mire a legbüszkébb a Hungaroring harmincéves múltjából?

Faluvégi Péter: Egyrészt arra, hogy amikor átvettem Zsembery Jenőtől a Magyar Nagydíj történetének tizedik évében a versenyigazgatói posztot, az azt követő két év alatt sikerült elérni, hogy már nem kellett külföldi beavatkozó csapatokat a Hungaroringre hívni. Úgy véltem, hogy amit meg tudnak csinálni a kétségkívül több tapasztalattal felvértezett németek, csehek, azt mi is. Szívós munka kellett hozzá, hogy elhitessük a külföldi csapatokkal: jól, megbízhatóan dolgozunk. Másrészt pedig a csapatra, vagyis arra vagyok nagyon büszke, hogy 2015-ben a Hungaroring sportbírói gárdája megkapta az FIA-nál az év legjobb sportbírói csapata kitüntetést, majd Szamos Miklós 2016-ban az év személyisége megtisztelő címet kapta az FIA-tól.

Szamos Miklós: Magára a Hungaroringre és az ott dolgozó sporttársakra. Többen a kezdetektől, a bölcsőtől itt vagyunk, s mint az apa a gyerekét, segítettük lábra állni, nőni, kiteljesedni, önálló életet kezdeni. A legtöbb pályán már a kezdeti időben is hivatásos szakemberek dolgoztak világszerte a világon, mi még szívből, önzetlenül, csupán a sport szeretete miatt tettünk mindent. Arra pedig különlegesen büszkék lehettünk, hogy az első, 1986-os nagydíj után megkaptuk az FIA-tól a legjobb rendezés besorolását. Létezett 1989-ig egy hivatalos FIA-ponttáblázat, amely alapján értékelték a futamokat. A tizennégy oldalon felsorolt standardgyűjteményen, mint egy kérdőíven, végighaladtak az FIA tisztségviselői, és pontoztak. Mi kaptuk már az első évben a legtöbb pontot. Ezért a sikerért nem adtak gyönyörű trófeát a szezon végén, de a kétezerkettes legjobb rendezés esetében ilyet is kaptunk. Ezek óriási elismerést jelentettek. Személyes munkám elismeréseként, 2016. év végén megkaptam az FIA-tól „Az év kiemelkedő tisztségviselője” (Outstanding official of the year) díjat, amit évente csak egy ember kaphat meg a világon. A magyar szövetség javaslata mellett Charlie Whiting támogatta jelölésemet. Hát erre vagyok talán a legbüszkébb.

 

8. Mivel lenne elégedett tíz év múlva?

Faluvégi Péter: Még élünk akkor? Jó lenne, ha tíz év múlva nem lennék szellemileg az időskor áldozata, s még számítanának a véleményemre. Magyarán boldog lennék, ha még tíz év múlva is kikérnék a véleményemet, és valóban tudnék is segíteni, mert sikerülne megfelelő szellemi állapotban maradnom.

Szamos Miklós: Én már átadtam a helyemet a jövendő generációnak. Elégedett vagyok, hiszen ők is nemzetközileg elismert munkát végeznek. Nagy büszkeséggel töltene el azonban, ha még 10 év múlva is lenne Magyar Nagydíj, sőt szeretném, ha ez a pálya, a gyermekünk, megérné az 50 futamot megszakítás nélkül.






Hungaroring Sport Zrt. levelezési cím: H-2146 Mogyoród, Pf. 10. cím: 2146 Mogyoród, Hungaroring út 10.
Telefon.: +36 28 444 444 Fax: +36 28 441 860, E-mail: office@hungaroring.hu
©1986-2020 . hungaroring sport zrt. minden jog fenntartva. ©2020 formula one administration limited, a formula one group company. all rights reserved. f1 formula 1, f1 fia formula one world championship, formula 1, formula one f1 and translations thereof are trademarks of formula one licensing bv, a formula one group company. licensed by formula one administration limited, a formula one group company. all rights reserved
Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-88004/2015.